Európai Bizottság

Tovább durvul Brüsszel: a korrupciótól is függne, kapunk-e EU-pénzt

Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.

Vizsgálja az Apple-t az Európai Bizottság - a Shazam miatt aggódnak

Vizsgálni kezdte az Európai Bizottság az Apple Shazam megvételéről kötött megállapodását - írja a CNBC.

Nagyot bukhat Magyarország - Máris reagált a kormány a kiszivárgott brüsszeli tervre

Az uniós pénzosztás során "nagyon veszélyesnek tartom azt, hogyha bárki valamifajta szubjektív politikai szempontrendszertől tenné függővé az európai uniós forrásokat" - így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HirTv-nek azokra a friss fejleményekre, hogy először az EU történetében politikai feltételekhez, a jogállamiság meglétéhez, kötnék az EU-pénzek kifizetését a 2020 utáni új uniós ciklusban.

Bejelentenéd a visszaélést, de félsz, hogy kirúgnak? - Téged is megvéd Brüsszel

A visszaélést bejelentő személyek elősegíthetik az uniós joggal való visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását, de sokan félnek attól, hogy elbocsátják őket, romlik a hírnevük, vagy az egészségük, ezért az Európai Bizottság ma egy olyan jogszabályra tett javaslatot, ami unió-szerte megvédené a bejelentőket a megfélemlítéssel vagy a megtorlással szemben.

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Összejött Junckernek a puccs, megúszta egy pofonnal

Kapott ma egy kellemetlen pofont Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, de végülis az Európai Parlament rábólintott a puccsszerűnek kimondott személyi kinevezésére - lényegében ez az eredménye az Európai Parlament mai plenáris ülésén történt fontos szavazásnak. Junckernek nem kell újrakezdenie a Bizottság főtitkári posztjára való jelölési folyamatot, és mivel az embere a helyén maradhat, így Junckernek sem kell lemondania, de a Bizottságnak kicsit újra kell gondolnia a kinevezési politikáját. Az ügy előzményei:

Zöld az út az EU legnagyobb gazdasági partnerségi megállapodásának aláírására

Miután lezárultak a szakmai tárgyalások, az Európai Bizottság ma az Európai Tanács elé terjesztette a Japánnal létrejött gazdasági partnerségi megállapodásról és a Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodásról folytatott tárgyalások eredményét. Ezzel megtette az első lépést a megállapodások aláírása és megkötése felé. Fontos tudni, hogy a Japánnal létrejött megállapodás az Európai Unió által valaha tárgyalt legnagyobb kétoldalú kereskedelmi partnerség - fokozott jelentősége van a mai napnak.

Holnap lemondhat Juncker, vagy az embere - Rendkívül fontos szavazás jön

Nagy ütést kapott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hétfő este az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságától: a szavazás ugyanis nagy többséggel azt hozta ki, hogy Juncker indítsa újra a Bizottság főtitkári posztjának betöltésére a jelölési folyamatot. Az EP-nek tehát nagyon nem tetszik a belterjesnek tartott kinevezési módszer, illetve a bulldózernek tartott Martin Selmayr személye, ami így együttesen évtizedek óta nem látott egymásnak feszülést váltott ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság között. Az új főtitkárról holnap, szerdán, délután lesz az Európai Parlamentben a plenáris szavazás és arra az esetre, ha blokkolnák Selmayr kinevezését, Juncker már korábban kilátásba helyezte a lemondását. De az is lehet, hogy a konfliktus feloldásaként még előtte Selmayr mond le - foglalja össze a rendkívül kiélezett helyzetet az EurActive.

Jogokat adnának a robotoknak - Óva intenek a szakértők

Tavaly nyújtott be egy javaslatot az Európai Parlament arra vonatkozóan, hogy a legfejlettebb robotok számára "elektronikus személy" jogi státuszt kellene adni. Az Európai Bizottság még vizsgálja a javaslatot, de több mint 150, a témában jártas szakember szerint ez egy nagyon rossz lépés lenne - számol be a hírről a CNN.

Elutasított ma Magyarország és Lengyelország egy fontos EU-s megállapodást

Magyarország és Lengyelország uniós nagykövetei ma ellene szavaztak annak a kompromisszumos szövegnek, amelyet az unión belül kiküldött munkavállalók szabályozása terén végső változatban kidolgoztak, és a szavazáson több más tagállam tartózkodott - tudta meg lengyel PAP hírügynökség egy brüsszeli forrástól.

Dízelbotrány után: öt területen erősítené az uniós fogyasztóvédelmi jogokat Brüsszel

Az Európai Bizottság öt területen intézkedéscsomagot terjesztett elő az európai fogyasztói jogok és azok érvényesítésének megerősítése érdekében - jelentette be az uniós bizottság szerdán és be is mutatta a csomag részleteit.

Megduplázza Brüsszel az uniós kockázati tőkebefektetési piacot

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA) ma útjára indította a kockázatitőke-alapok páneurópai alapját (VentureEU) azzal a céllal, hogy Európa-szerte fellendítse az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokba irányuló beruházásokat. A mai bejelentés szerint a terv az, hogy a most felállított VentureEU által generált befektetésekkel meg lehet duplázni az uniós kockázati tőkebefektetési piac méretét.

Három magyar kutató is hatalmas brüsszeli támogatást nyert el ma

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) ma bejelentette, hogy idén 269, köztük 3 magyar, tapasztalt kutatót részesít Európa-szerte ún. élkutatói támogatásban, melynek összege kutatási projektekre lebontva hozzávetőleg 2,5 millió eurót (kb. 775 millió forintot), összesítve pedig 653 millió eurót tesz ki. A rangos nemzetközi elismerést Kőszegi Botond (Közép-európai Egyetem - viselkedési közgazdaságtan) és Nusser Zoltán (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - funkcionális proteomika) magyarországi kutatásaihoz nyerte el, míg Hanzó Lajos (University of Southampton - kvantumkommunikáció) angliai tudományos munkájának végzéséhez kapta - emeli ki az EKT pénteki közleménye.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Egyetlen ábra arról, mennyire drága pénzt küldeni külföldre Magyarországon

Tegnap az Európai Bizottság javaslatot tett az euróban történő határokon átnyúló fizetések költségének csökkentésére az egész Unióban. A javaslathoz mellékeltek egy táblázatot is, amelyből kiderült, mégis miért is foglalkoznak a témával.

Óriási összeget fizet be az Apple Írországnak - Megvan, ki kezeli a pénzt

Az Apple-től begyűjtött 15 milliárd eurónyi adót az Amundi, a BlackRock és a Goldman Sachs felügyeletére bízza Írország - számol be a hírről a Reuters.